Hűű, hol is hagytam abba? Azt hiszem ott, hogy megérkeztünk a táborba. Az első estét tulajdonképpen sikeresnek titulálhatjuk, hiszen nem kellett csinálnunk semmit XD Valljuk be ez mindenkinek nagy öröm Aztán jött az a bizonyos másnap reggel. Katonai indulóval kiugrasztottak az ágyból reggel 8-kor (konkrétan trombita szóval), majd kaptunk egy 15 perces előadást arról, hogy mi történt azon a napon, ki született/halt meg/tett nagyot/kicsit/miért örülünk, hogy ott lehetünk. Amúgy ez nagyon édi, mert ilyen minden reggel van, és tök műveltek leszünk a tábor végére, ha nem felejtünk el mindent. ;) Fehér-tengerészkék egyenruhába bújtunk is indultunk reggelizni, ami egy akkora adag rántotta, tojás, kenyér, anyámkínja volt, hogy csak néztünk… XD Na most a jelek szerint ez mindig így lesz, de ma reggel már feltűnt, hogy van egy csomó féle műzli (persze semmi egészséges, csak cukros szarok, de jobb, mint a szénhidrát bomba ) úgyhogy valószínűleg arra fogunk rászokni. (ja amúgy a kajákról majd lesz egy külön bejegyzés, mert megérdemlik) Majd, mint akik jól végezték dolgukat elmentünk netezni, mondván úgyis csak délután dolgozunk. Így is lett.
12:30-kor rögtön ebéd után kezdtük a melót, és Tania-val az equadori lánnyal kerültem párba, aki egyébként halál cuki volt,mindenben iszonyat sokat segített, úgyhogy elég hamar belejöttünk a dologba. Aztán egy órával a kezdés után elérkezett a pillanat, mikor minden tiszta volt, nem volt több kaja elől és egyszerűen csak nem volt mit csinálni! Hahahahahahahahaha….. – kuncogott rajtunk jót Harry, aki az egyik chef a konyhában, hát dehogy nem van mit csinálni. Mert ha Mark( a fő góré) meglát minket semmit nem csinálni, akkor bizony „Mark will be less happy” és azt senki nem akarja. Úgyhogy fogtuk a barna papírt és tisztító szert én neki álltunk takarítani a tiszta fém felületeket. Hangsúlyozom ismét: TISZTA fémfelületeket. Kb tényleg csakazért takarítottunk a végén, mert nem volt mit csinálni. És ekkor tudatosult bennünk, hogy nem úgy néz ki a munkaidő, hogy, ha végeztünk akkor mehetünk vagy szünet vagy valami… neeeeem 12:30-tól 9 óráig folyamatosan egy fél órás vacsi szünettel. És amíg a munkaidő tart addig márpedig csinálni kell valamit, úgyhogy: söprögettünk, törölgettünk, hotel szobát takarítottunk, felmostunk, lemostunk kb 300 széket, előkészítettük a salátabárt, törölgettünk, wc-t pucoltunk (ja amúgy nem tudom, hogy az emberek miért nem tudnak megtenni egy rettentő egyszerű mozdulatot és lehúzni a wc-t… igen… csúnya volt. Nem kicsit. Nagyon ) és egyébként igyekeztünk kurva fontosnak látszani, még akkor is, mikor semmit nem csináltunk XD Mert senki nem akarta Markot kevésbé boldognak látni Szóval elég kemény volt így egy nyolc órás műszakkal kezdeni, úgy kidőltünk mint a fene, semmi erőnk nem maradt a nap végére csak bedőltünk az ágyba és aludtunk , mint a bunda. Ja és még kukákat is mostunk, meg törölgettünk, segítettünk a fiúknak. Mindeközben a karbantartók valószínűleg jót röhögtek rajtunk, miközben nézték ahogy szaladgálunk a vízsugár elől
Ma meg a mosodában voltunk. Ez a mondat igazából önmagában elég sok mindent elárul, de kicsit részletezem. Reggeli után kilenc lányt arra utasítottak, hogy vegyenek magukhoz kaját, olyan kis barna zacsikba( tudjátok, mint a filmekben), majd kiküldtek minket a fehér furgonhoz. Először olyan érzésünk volt, mint amikor a speciális katonai alakulat embereit némi kis kajával kidobják a semmi közepén, aztán jussanak el A pontból B pontba, ahogy tetszik. Na, ahogy a munkával végeztünk ez a teóriánk változott: olyanok voltunk, mint a fekete munkások a filmekben, akiknek, ha jön az ellenőrzés üvöltenek, hogy bújjanak el. Legalábbis ez a furgonban szállítós rész nagyon olyan volt. Mikor Claudinak ezt kifejtettem úgy el kezdett nevetni, hogy nem bírta abbahagyni az út végéig Hát igen, mitagadás, jó humorom van XD A mosodában mi csináltunk az idei első nagytakarítást, legalábbis azt hiszem, mert nekem még a gépek mögé is be kellett másznom, hogy a nem is látható fehér csövekről leszedjem a port. Kitakarítottunk minden egyes dobozt, az összes gépet a hátuljával és a tetejével együtt, és Joe (ugyanaz, aki behozott a táborba), mindig talált nekünk valamit, amit csinálni tudtunk. Igazi felüdülés volt amikor azt mondta, hogy 5 perc cola szünet… pedig asszem tudjátok milyen gyakran iszok colát… XD De a lényeg, hogy kimostunk és megszárítottunk mindent és még mindig élünk Egyébként annyira a dolgok nem drasztikusak, mint ahogy én itt most leírom, és amúgy egyenlőre még fogjuk rá, hogy élvezem, mert a társasággal jól elvagyunk meg minden, csak állati fárasztó, mert tényleg folyton dolgozni kell, és egy percre sem állhatunk meg. Viszont most sajnos abba kell hagynom és a többit folytatom holnap, mert mindjárt takarodó és akkor eltűnik a netem! Jó éjszakát/reggelt mindenkinek! :)
Csók
Úristen Fanni, most hogy olvastalak és eljutottam a 6. sorig, tudatosult bennem mekkora mázlista vagy. AMERIKÁBAN LESZEL JÚLIUS 4-én. :)
VálaszTörlés<3
vigyázz magadra
ja, Kolos voltam